Lehet teljes az ember, ha nem emlékszik a saját múltjára?
A nyolcvanas évek elején a finn Markus Siltanen külhoni tudósítóként családjával Kelet-Berlinbe költözik. Vilját, a lányukat keletnémet eszmék szerint nevelik, ám a boldogságuk nem tart sokáig: 1989-ben leomlik a berlini fal, illetve a zárt politikai rendszerrel együtt a szülők harmonikus házassága is a végét járja.
A család végül visszatér Finnországba, a lány gyermekkori emlékei pedig kezdenek a semmibe veszni. Az időközben nővé érett Vilja apja halála után egy köteg levelet talál, amelynek szerzője a titokzatos Margot – egy keletnémet nő, akivel a férfinak szenvedélyes viszonya volt a 80-as évek Berlinjében.
De ki lehet a levelekben Gesztenye néven emlegetett kislány?
Miért nem tért vissza az apja Németországba a mindent elsöprő szerelem kedvéért?
Vilja elhatározza, hogy Berlinbe utazik és megkeresi az üzenetek szerzőjét. Ezzel megkezdődik a nyomozás a saját múltja után, amely nem várt fordulatokat tartogat.
A finn szerző egy fiatal nő identitáskeresését állítja a regény középpontjába, amely az emlékezet törékenységéről, a múlt megértésének szükségességéről beszél. Történetét egy olyan korszakba helyezi, amely nagyban befolyásolta Közép-Európa történelmét, így a magyar olvasók számára is különös jelentőséggel bír.
Szerintem:
Óriási felüdülés volt olvasni Vilja történetét!
Nem fogok kertelni: tele voltam előítéletekkel a fülszöveget olvasva, az eddig olvasott hasonló sémára épülő könyvekkel való rossz tapasztalatok miatt (
A toszkán titok,
Firenzei nyár). Mindig az volt a problémám, hogy buta főszereplőt álmodott meg az író(nő). Épp emiatt lepődtem meg annyira, amikor az első ötven oldalban lezajlott az, amiről úgy gondoltam, elhúzódik az utolsó fejezetekig.
3-4 időben zajlanak az események:
1983-87: Ekkor még áll a berlini fal, így betekintést nyerhetünk a Nyugat- és Kelet-Berlin közötti ellentétekbe, különböző életfelfogásokba, a médiák ferdítésébe. Ekkoriban Vilja még óvodás, testvére iskolás – róla egyébként nem is igazán esik szó, mivel a „jövőben” Viljával nyomozunk, gyerekként is ő kap nagyobb figyelmet. A gyerekek életkorából adódóan viszont a szülők szemszögéből ismerjük meg a történéseket – váltakozva az anya és az apa között. Ennek köszönhetően az olvasó többet tud, mint évek múltával Vilja, ez mégsem zavaró, köszönhetően annak, hogy a talált levelek miatt Vilja tisztában van az alapszituációval.
Rosa egy újabb poharat csomagolt be újságpapírba. Atomfegyverek, a Nyugat-Németországba disszidált lelkész arca, interjú a környezetvédelmi mozgalom tagjaival, fesztiválriport.
1989: A fal leomlása előtt járunk néhány hónappal, viszont ez az időszak nem csupán a fal leomlása előtti vészterhes időket jelenti – Markus és Rosa házassága ugyanúgy a végét járja, ahogy a politikai rendszer Németországban, Berlinben.
2011: A jelen, a már felnőtt Vilja nyomozása a levelek írója, Margot után. Visszatér Berlinbe, ahol nyomokban még 20 évvel a fal leomlása után is érezhetők a különbségek nyugat- és kelet között. Meglehetősen talpraesett, életképet felnőtté érett Vilja – nem gyárt alaptalan összeesküvés-elméleteket, nem generál felesleges hisztiket és problémákat, reálisan látja mind a saját, mind a hozzátartozói életét. És boldog lezárást kap.
Összegezve mindent, üdítő olvasmány volt az Ölel, Margot. Annak ellenére, hogy terítékre kerültek komolyabb témák – mint alap a berlini helyzet, de Pripjatyba is elutaztunk a csernobili katasztrófa után ~25 évvel, így kaptunk egy kis szeletet abból is: kapott néhány oldalnyi figyelmet minden olyan ember, aki a reaktor miatt hunyt el. Kicsit közelebb kerülhettünk a keletnémet állambiztonság – Stasi – által megfigyelt élethez. Rendkívül informatív történetet írt Meri Valkama, és magyar olvasóként külön öröm lehet, hogy többször is említésre kerül Magyarország – na, nem olyan részletekbemenően, de akad karakter, aki munka miatt van itt, beszélnek a magyar borról, és a magyar szalámiról is.
Így a végére, ami sajnos Magyarországon ma nem elhanyagolható: bár csak körülbelül 2 oldal erejéig, de említésre kerül benne a homoszexualitás – mint teljesen hétköznapi dolog, ez nem egy központi téma, nem erre épül fel az egész történet, és jelentősége sincs a cselekmény szempontjából.
Ha szeretnél olvasni valamit, ami egyszerre történelmi- és családregény, egy igazi érzelmi utazás, bátran ajánlom az „Ölel, Margot”-t!
Itt tudod megrendelni: link
Cím: Ölel, Margot
Eredeti cím: Sinun, Margot
Fordító: Divinyi Anna
Oldalak száma: 432
Megjelenés: 2024. május 02.
Kötés: Puhatáblás
ISBN: 9789636090913
Méret: 200 mm x 130 mm
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése