Tove Alsterdal - Gyökerestül kitépve

Olof ​Hagström hirtelen ötlettől vezérelve kitérőt tesz a kisvárosba, ahol felnőtt, és ahová húsz éve be sem tette a lábát. Elhanyagolt gyermekkori otthonához érve azonban rossz érzés fogja el: rábukkan az apjára, akit több mint két évtizede nem látott. Az idős férfit megölték.

Eira Sjödin nyomozó nemrég költözött vissza Stockholmból gyermekkori otthonába, hogy idős, demens édesanyját ápolja. A gyanús körülmények között elhunyt idős férfi halálának kivizsgálása során felderengenek előtte gyermekkori rémálmai. Eira mindössze kilencéves volt, amikor a tizenéves Olof Hagström beismerte egy helybéli lány, Lina Stavred meggyilkolását és a holttest eltüntetését. Az eset mély nyomot hagyott a település kollektív emlékezetében és félelemmel töltötte meg Eira gyermekkorát. Olofot soha többé nem látták a városban. Egészen mostanáig.

Vajon Olof ölte meg az apját, Svent? Eira Sjödin hozzáfog Sven Hagström gyilkosának felkutatásához, amely óhatatlanul visszavezeti az évtizedekkel korábbi Lina-ügyhöz. Amire pedig a nyomozás során bukkan, az a települést és a saját családját egyaránt megrendíti.

Szerintem: 

Úgy érzem, az eddigi olvasmányaim közül erről a könyvről a legnehezebb bármi érdemleges információt átadnom anélkül, hogy spoilereznék. Krimikről véleményem szerint eleve nem egyszerű részletekbemenően, ám mégis spoilermentesen bármit írni, mondani... 

Ugyanakkor úgy gondolom, minél "összeszedetlenebbül" írok egy krimiről, azzal egyenesen arányos az, hogy mennyire jó maga a könyv. Tove Alsterdal regényének esetében pedig határozottan állíthatom, hogy nemcsak hogy jó, az egyik legjobb, amit valaha olvastam a saját kategóriájában (itt azért fontosnak tartom megjegyezni, hogy a nagy klasszikusnak számító Nesbø-k nekem még kimaradtak!).

– Üdv a valóságban! – szűrte a fogai között. – Itt nem mindennek van értelme.

A fülszöveg sokkal egyszerűbb történetet sejtet, mint ami valójában: valaki megölt egy idős férfit, a fiát gyanúsítják, aki már korábban megölt egy fiatal lányt. Azonban a dolog közel sem ilyen egyszerű, magától értetődő. ezért engem meglepett, hogy mennyire összekapcsolódnak egymással a karakterek, és az ő saját történetük. Egy eset helyett háromra kell fényt deríteni a rendőrségnek; nem csak Olof apjának meggyilkolása és a 23 évvel a történtek előtt megölt Lina Stavred ügyét kell újra elővenni és felgöngyölíteni, ezek mellett történik más egyéb is... SPOILER Olofra rágyújtják a házat, megpróbálják megölni SPOILER VÉGE. 

Volt egy elgondolásom azt illetően, hogy mi lesz a fő csapásirány a cselekményben, melyik esetre derül fény legkésőbb, illetve melyik szál jelenti a leglényegesebb nyomozást, de nagy meglepődésemre arra az esetre amit én sejteni véltem, nagyon hamar fény derült - amit egyáltalán nem bánok, mert végül azokkal az összefüggésekkel, amik kibogozódtak a könyv végére, egyértelművé vált, hogy abban a történeti szálban nem volt több, csak épp annyi, amennyit az írónő szánt neki.

A közbeékelődött, váratlan eset is csak a megtörténés utáni néhány órában volt nagy jelentőségű, szinte órákon belül fény derült az elkövető személyére és indítékára. Így a felmerülő három eset gyorsan redukálódott egyre, ami viszont az utolsó oldalakig kitartott. Nem kell a nyomozók legjobbjának lenni, hogy az olvasó számára hamarabb összeálljon a majdnem teljes kép, mint a rendőrségnek, de ezt most nem éreztem különösebben zavarónak, mivel annyi apró részletből állt össze a kerek egész, hogy bármi lehetett volna.

Patrik azt is hozzátette, hogy statisztikailag százszor veszélyesebb egyedül sétálni a város egyik utcáján.

Vagy hozzámenni egy férfihoz, jegyezte meg incselkedve Sofi.

Az egész könyv nagyon fontos mondanivalóval rendelkezik; megmutatja, hogy a gyerekek milyen könnyen befolyásolhatók, illetve hogy mekkora szerepe van a közösségi médiának napjainkban. Képes segíteni - sőt, gyakran megoldani is - a nyomozás folyamatát. Ugyanakkor könnyen előfordulhat az is, hogy valaki egy cikk, vagy több bátorító hozzászólás hatására cselekedjen.

Talán nem túlzás, ha azt állítom, Tove Alsterdal egy zseni, amiért képes volt ilyen összefüggéseket kitalálni és megírni úgy, hogy az olvasóban szemernyi kétség ne legyen afelől, hogy logikus-e vagy sem.
Gyönyörű dominó-effektussal építette fel a regényét, a végére egyértelműen, tisztán érzékelhető, hogy egy eset döntötte meg a dominók sorát, egy tett volt az, ami egy család életét tönkretette. SPOILER aztán kiderül, hogy az első dominó valójában nem is dőlt el... SPOILER VÉGE.

Azt egy kicsit sajnáltam, hogy a fülszövegben említett nyomozó demens édesanyja, és az ő gondozásának kérdésköre nem kapott egy picivel nagyobb szerepet, de ez minden negatív, amit egy nappal a befejezése után mondani tudok.

Az utószóban egyébként kitér rá a szerzőnő, hogy mennyi mindent tartanak számon normálisként Svédországban, ami nálunk nem az, mennyire kaotikus az igazságszolgáltatás, mennyire könnyű bizonyos dolgokat megúszni... Ja, és nem mellesleg, hogy valós eseményekből merített ihletet, apróbb módosításokkal - de a fentebb említett dominókat egy valós történés döntötte meg...

Lehet, hogy az embernek nincs is szüksége számítógépre vagy mobiltelefonra, vagy arra, hogy tudja, mit jelent a Google-on utánanézni valaminek.

Petrikovics Edit pedig csodálatos munkát végzett a fordítással, ezt mindenképp szeretném még megjegyezni! :) 

Ha felkeltette az érdeklődésed a Gyökerestül kitépve, ide kattintva megrendelheted: MEGRENDELEM

Cím: Gyökerestül kitépve

Szerző: Tove Alsterdal

Fordító: Petrikovics Edit

Kiadó: Partvonal Kiadó

Oldalak száma: 368

Megjelenés: 2021. október 21.

Kötés: füles, kartonált

ISBN: 9786156058577
Méret: 200 mm x 130 mm x 30 mm