1944 áprilisában Rudolf Vrba egyike volt azon keveseknek, akiknek sikerült megszökniük Auschwitzból. A szabadulás mellett az volt a célja, hogy a világ elé tárja az igazságot a haláltáborról, és figyelmeztesse az európai zsidókat – leginkább a magyarokat – arra, hogy mi vár rájuk a vasútvonal másik végén. Fogolytársával, Fred Wetzlerrel részletesen kidolgozták a szökést, hegyeket másztak meg, folyókon keltek át, németek golyói elől menekültek, míg végül Szlovákiában tollba mondták a leleplező igazságot Auschwitzról: egy minden részletre kiterjedő jegyzőkönyvet, amely végül Franklin Roosevelt, Winston Churchill, sőt magának a pápának is a kezébe került.
Mégis csupán alig néhányan hallgattak a figyelmeztetésre, melyet Vrba – mindössze tizenkilenc évesen – élete kockáztatásával tárt eléjük. Egyesek képtelenek voltak elhinni a benne leírt borzalmakat. Mások jobbnak láttak hallgatni. Vrba kétszázezer zsidó megmentésében működött közre – de haláláig hitte, hogy ez a szám lehetett volna sokkal több is.
Jonathan Freedland elismert
újságíró és
bestsellerszerző Rudolf Vrba, egy zseniális, de zaklatott elméjű ember, egy tehetséges
„szabadulóművész” történetét meséli el, aki már tizenévesen megértette, hogy az igazság és hazugság közötti különbség életet vagy halált jelenthet. Rudolf Vrbának Anne Frank, Oskar Schindler és Primo Levi mellett a helye, olyanok között, akiknek története alapvetően formálta azt, ahogyan ma a holokausztot látjuk.
Jonathan Freedland a Guardian publicistája és korábbi külföldi tudósítója. A BBC Radio 4 kortárs történelmi sorozata, a The Long View műsorvezetője, közéleti podcastokat vezet, 2014-ben elnyerte az újságírók Orwell-díját. Tizenkét könyv szerzője, kilenc ezekből thriller, amelyeket nagyrészt Sam Bourne álnéven jegyez.
Szerintem:
A szabadulóművész ismételten egy olyan holokauszt-memoár, ami sokkal nagyobb figyelmet érdemelne, mint amekkorát kap! Minden kevésbé ismert holokauszt történetnél kötelességemnek érzem, hogy terjesszem, hogy minél több ember tudomást szerezzen róla, hogy amúgy a sok hasonló téma között van egy ilyen is. Tudom, hogy egyre több ilyen könyv lát napvilágot, de vallom, hogy az összes más és más, és mind más miatt értékes. Lehet, hogy tízből tízen írják le, hogy ott álltak az SS előtt, jobbra és balra irányították őket, nem tudták, mi vár rájuk, tetvetlenítés, ..., de úgy gondolom, mégsincs két ugyanolyan memoár, mert minden ember másképp élte át, mást gondolt fontosnak megosztani, más élethelyzetből került koncentrációs táborba, más életkorban, más fizikai állapotban.
Rudolf Vrba, vagy ahogy a könyv első felében megismerhetjük, Walter Rosenberg 18 éves volt, amikor előbb Majdanekbe, később Auschwitzba deportálták. Az ő története leginkább abban tér el a többi túlélőétől, hogy már deportálás előtt a szökés gondolata foglalkoztatta: megpróbált a deportálás elől Angliába menekülni. Több szökési kísérlete is volt, de nem járt sikerrel.
A Majdanekben töltött időszakában még pozitívan, pontosabban fogalmazva inkább naivan néz szembe a tényekkel, ami az első néhány auschwitzi hónapjára is jellemző lesz. Simulékonyságának köszönhetően a legtöbb zsidóhoz viszonyítva jól él, a szerencse többször is rámosolyog. Egyszer azonban nála is eljön a megvilágosulás napja, amikor rájön, pontosan mi is történik körülötte: hogy nem egy koncentrációs táborban, sokkal inkább egy halálgyárban éli mindennapjait.
Walter elhatározta, hogy mindent megjegyez, elraktároz az emlékeiben, igyekezvén minél pontosabb adatokkal szolgálni a szabadulása után. Számolta az újonnan érkezőket, az így vagy úgy távozókat, az épületeket, méreteket. Ebben nagy segítségére szolgált, hogy több helyen is megfordult a táboron belül: dolgozott Auschwitz I.-ben, II.-ben és III.-ban, sóderbányában, DAW gyárban, „Kanadában”, ahol a beérkező zsidók értékeit válogatták szét. Majd írnokként, ami épp kapóra jött neki: mindenről tudott, számszerűen - az lett a munkája, amit egyébként is naponta csinált.
Vrba auschwitzi tetoválása
A szökés után új személyazonossághoz jutott, így a továbbiakban már Jonathan Freedland is Rudolf Vrba-ként említi. Első dolgai között szerepel, hogy megtalálja a megfelelő embert, akinek elmesélheti, miket élt át, és milyen információk birtokába jutott: készítik elő a tábort a magyar zsidók számára. Célkitűzése, hogy minél több embert megmenthessen a deportálástól.
Számomra dühítő volt olvasni róla, hogy mekkora emberekhez jutott el ez az információ, és mennyire nemtörődömök voltak az üggyel kapcsolatban. Órákon át, megállás nélkül öntötte magából Vrba az információkat, azért, hogy a végén elutasítást, hitetlenkedést kapjon válaszként, mondván, csak kész tényeket írnak le a jegyzőkönyvbe, ami még nem kezdődött el, az csak puszta szóbeszéd, pletyka.
(...) a jegyzőkönyv hitelessége múlik azon, hogy csak a már megtörtént gyilkosságok szerepelnek benne. Nem jóslatok és próféciák, csakis tények.
Ez a visszaemlékezés sokkal „történelmibb”, tárgyilagosabb, mint a legtöbb. Nem azt helyezi előtérbe, hogy milyen körülmények között élt Vrba, ehelyett inkább arra koncentrál, hogy milyen körülmények között éltek ők. Szinte érződik a könyv stílusán, hogy Vrba nem abból a célból mesélte el a történetét, hogy elmondja, ő mit élt át, hanem hogy ők mit éltek át. Nem azért akart elsősorban megszökni, hogy saját magát mentse, hanem azért, hogy mindenki mást mentsen - a már táborban élő zsidó társait és a még deportálásra várókat.
Öt nagyobb részből áll a könyv, időrendi sorban felépítve az eseményeket. ~75 oldal jut az előzményeknek, amikor Walter még a deportálás elől próbál menekülni, megkapja a sárga csillagot, majd Majdanekbe deportálják. A következő 100 oldalban az Auschwitzban töltött időkről esik szó, majd 60 oldalban a szökést kísérhetjük végig, újabb 60 oldalt ölelnek fel a jegyzőkönyvvel kapcsolatos teendők, míg az utolsó 70 oldalban Rudolf Vrba jövőjét ismerhetjük meg. Szó esik itt házasságról, válásról, gyermekvállalásról, újabb „szökésekről”, karrierről, majd a végén a rákról és a 2006-os haláláról.
Jó szívvel ajánlom mindenkinek ezt a holokauszt-történetet! Azt viszont fontosnak érzem leszögezni, hogy ez nem a „megszokott”, érzelmekkel átitatott típusú visszaemlékezés; inkább tényszerűen írja le a történéseket. Vrba-nak köszönhetően ismét egy új szemszögből tekinthetünk az 1940-es évek szörnyűségeire: egy olyan szemszögből, amiről a történelemórákon bár nem esik szó, mindenképp említésre érdemes, elvégre ez az ember megmentett közel 200 000 zsidót a haláltól.
Emellett megemlíteném, hogy le a kalappal Jonathan Freedland előtt, óriási kutatómunkát végzett annak érdekében, hogy ez a könyv ennyire precíz lehessen!
De az is lehet, hogy ennek a könyvnek a segítségével Rudolf Vrba végrehajt még egy utolsó szökést, és megmenekül a feledéstől.
Ha szeretnéd megismerni egy újabb holokauszt-túlélő sikeres szökésének történetét, itt tudod megrendelni:
fizikai példány: klikk
e-book: klikk
Cím: A szabadulóművész - Az ember, aki megszökött Auschwitzból, és beszélt róla a világnak
Eredeti cím: THE ESCAPE ARTIST
Fordító: Torma Péter
Oldalak száma: 448
Megjelenés: 2023. szeptember 14.
Kötés: Keménytáblás
ISBN: 9789635431311
Méret: 215 mm x 135 mm
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése