Egy fullasztó szeptemberi reggelen Sashi Burgette nem érkezik meg az iskolába. Nem ez az első eset, hogy a kamasz lány eltűnik: már korábban is elszökött otthonról, ez alkalommal viszont nem kerül elő… A következő éjszakán a rendőrök gyorshajtás miatt megállítják a büntetett előéletű Dylan Reevest, és a kocsijában Sashi egyik ruhadarabjára bukkannak. A részeg férfi hiába próbálja kimagyarázni magát: hamarosan elítélik, és útja egyenesen a halálsorra vezet. Három évvel később, a kivégzése előtt pár nappal az eltűnt lány anyja egy megdöbbentő hírrel kopogtat be a Reevest képviselő ügyvédi iroda ajtaján: Sashi felhívta telefonon.
Jack Swyteck teljes erővel beleveti magát a nyomozásba, pedig minden ellene játszik. A rendőrség például csak egy durva tréfának tartja a telefonhívást, az ügyészség pedig elutasítja az új bizonyítékot, mondván, az ügy lezárva, és a kormányzó már egyébként is aláírta a kivégzési parancsot. Jack azonban szokásához híven nem adja fel egykönnyen, ám ahogy egyre mélyebbre ás, úgy kezd rádöbbenni, hogy az ügy szereplői közül senki sem olyan ártatlan, mint amilyennek látszik. Sem az áldozat, sem az állítólagos gyilkos. És főleg nem Sashi szülei, akik egymást okolják a gyermekük elvesztése miatt.
Miközben Jack megpróbálja kihámozni az igazságot, a halálsoron ketyeg az óra, és Dylanre méreginjekció vár egy olyan bűnért, amelyet talán el sem követett. Egyedül az mentheti meg, ha Sashi előkerül, mielőtt kifutna az időből.
Kicsit félve vásároltam meg nagyon kedvező áron ezt a könyvet. A félelem oka pedig az volt, hogy ez egy több részből álló könyvsorozat tizenkettedik része, és az előző köteteket nem olvastam, sőt, nem is hallottam ezelőtt a szerzőről. Viszont gyorsan szertefoszlottak a félelmeim, ugyanis tökéletesen megállja a helyét különálló történetként is, egyáltalán nem voltak homályos részek az olvasás során.
A cselekményre, alapszituációra nem térek ki külön, a fülszöveg nagyon jól elmondja zanzásítva, hogy miről is van szó, nem szeretném ugyanazt elmondani, más szavakkal :-).
Az alkalmatlan jogi képviselet sosem nyerő érv. Védhetett volna egy kibaszott német juhász, a legfelsőbb bíróság akkor is azt mondaná, hogy megfelelő ügyvédet kaptam.
Leginkább az tetszett, hogy nem a megszokott, "aktív" nyomozás zajlott az eltűnt lány után: a telefonhívások bejelentése után nem vette kezdetét őrült vadászat az áldozat megtalálása érdekében, hanem olyan reális volt. Minden szereplő élte a megszokott életét, közben olykor lebonyolítottak pár telefonhívást az ügyben, meglátogatták a vádlottat, részt vettek néhány tárgyaláson.
Sok kriminél kifogásolom, hogy az olvasó sokkal előbb képes fejben összerakni a történteket, illetve rájönni a megoldásra, itt szerencsére ez nincs jelen. Köszönhetően annak, hogy kivétel nélkül <spoiler, ha érdekel, jelöld ki az üres részt> minden tanú hazudik. <spoiler vége>.
Sok kriminél kifogásolom, hogy az olvasó sokkal előbb képes fejben összerakni a történteket, illetve rájönni a megoldásra, itt szerencsére ez nincs jelen. Köszönhetően annak, hogy kivétel nélkül <spoiler, ha érdekel, jelöld ki az üres részt> minden tanú hazudik. <spoiler vége>.
Az emberek ostobák, tudja? Regisztrálnak ezekre az online fórumokra, és azt hiszik, anonimitásba burkolózhatnak, csak mert kitalálnak maguknak valami álnevet.
Több fontos dolog is említésre kerül a könyvben;
Sashit, az eltűnt lányt és öccsét Moszkvából fogadták örökbe az új, floridai szülők. Míg a kisfiú egészséges, addig a nővére reaktív kötődési zavarral küzd (A szociális kapcsolatteremtés zavarai közé tartozó reaktív kötődési zavarban a gyermek a környezettel való interakciót elutasítja, a gondoskodásra agresszióval válaszol - drdiag.hu). Emellett Sashi különböző társkereső oldalakra is regisztrált, ahol több, idősebb férfival vált pikáns, szexuális tartalmú üzeneteket, némelyükkel egészen az intim fotók küldözgetéséig. Amikor viszont ezek a férfiak szeretnék vele felvenni a kapcsolatot, az örökbefogadó édesanyja, Debra telefonszámát osztja meg. Szóval szó, mi szó, Sashi nem a legegyszerűbb eset nevelés szempontjából.
Sashit, az eltűnt lányt és öccsét Moszkvából fogadták örökbe az új, floridai szülők. Míg a kisfiú egészséges, addig a nővére reaktív kötődési zavarral küzd (A szociális kapcsolatteremtés zavarai közé tartozó reaktív kötődési zavarban a gyermek a környezettel való interakciót elutasítja, a gondoskodásra agresszióval válaszol - drdiag.hu). Emellett Sashi különböző társkereső oldalakra is regisztrált, ahol több, idősebb férfival vált pikáns, szexuális tartalmú üzeneteket, némelyükkel egészen az intim fotók küldözgetéséig. Amikor viszont ezek a férfiak szeretnék vele felvenni a kapcsolatot, az örökbefogadó édesanyja, Debra telefonszámát osztja meg. Szóval szó, mi szó, Sashi nem a legegyszerűbb eset nevelés szempontjából.
Néha az, ami első látásra képtelenségnek tűnik, valójában nagyon is észszerű, ha eleget gondolkozik rajta az ember.
Mindenképp pozitívnak tartom azt is, hogy nem volt a könyvben mindentudó ügyvéd, rendőr, senki. Mindenki a sötétben tapogatózott, és igyekeztek higgadtan, lépésről lépésre fényt deríteni arra, hogy az elég hosszú gyanúsított-listán szereplő személyek közül kit zárhatnak ki teljes bizonyossággal, és ki érdemel nagyobb figyelmet.
Ha gondolkodsz a vásárlásán, de nem vagy biztos, itt egy kis beleolvasó: link
Ha pedig megvennéd: link
Cím: Szökésben
Eredeti cím: Gone Again
Szerző: James Grippando
Fordító: Dr. Imre Balázs
Kiadó: General Press Kft.
Sorozat: Világsikerek
Oldalak száma: 376
Megjelenés: 2017. február 15.
Kötés: Kartonált
ISBN: 9789636439811
Méret: 137 mm x 35 mm x 197 mm
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése